14. Vetesd el a babát!

Sziasztok! :) Ezt a részt Molnár Enikőnek ajánlanám! Jobbulást még egyszer! :) Stay Strong!! :)) Ehhez a részhez kérhetnék pár komit? Csak mert ahogy látom egyre gyarapodunk, aminek nagyon örülök is! Na jó nem fecsegek, jó olvasást és komizni + feliratkozni!
Ui.: Ezt hallgattam miközbe írtam--> https://www.youtube.com/watch?v=6iB5MLmmgyE (imádom *-*)

I hope u like it! :) Xx. Ly

- Ezt nem hiszem el!- ugrott fel és belerúgott a kanapéba, én csak sírtam tenyerembe rejtett fejjel- Most csak viccelsz ugye?! Mond, hogy ez csak egy buta tréfa! Mond!- kiabált rám

- Nem viccelek...- nyögtem ki erőltetett hangon

- Ezt nem tudhatja meg senki! Ha a sajtó megtudja Paul kinyír engem...- arcán a gondterheltség és idegesség mutatkozott

- Jobb, ha megyek.- sóhajtottam fel és felálltam. Az ajtó felé sétáltam de Harry rám szólt.

- Alexa...- visszafordultam felé és kíváncsian vártam mit akar mondani- Senkinek ne mond el, hogy én vagyok az apja. És... Megkérhetlek arra, hogy ne találkozzunk egy ideig?- nézett rám reménykedve, de nálam itt eltört a mécses

- Rendben! Nem fogsz többet látni!- kiabáltam- Azt hittem, hogy van benned annyi, hogyha titokban is, de segítesz majd felnevelni, de úgy látom pont egy ilyen gerinctelen férget fogtam ki! Apámnak lehet igaza volt amikor elhordott mindennek titeket és eltiltott a zenétektől!- könnyeim patakokban áramlottak- De mit is gondoltam én, hogy majd a híres Harry Styles lesz olyan kedves és segít felnevelni a gyerekét?! Hülye voltam...- hangom egyre inkább csukladozott el- Nagyon hülye... Nem kellett volna magam közelébe engedjelek.- megtöröltem a szemeim és az ajtó irányába fordultam újra- Viszlát Styles.- ezzel kiléptem az ajtón és elsétáltam a kocsimig

 Gondolhattam volna, hogy a hírneve fontosabb lesz a barátjától, a jövőben meg születendő gyermeke anyjától. Mindegy. Elhatároztam valamit! Nem fogom elvetetni a gyereket! Kiköltözök Amerikába... Új életet kezdek, egyedül. 

 Beindítottam a kocsit és elindultam haza. Otthon az első dolgom az volt, hogy felhívjam Millát.

- Szia, beszélnünk kell!- ennyit mondtam és ezután csak a monoton, egyenletes pittyegést hallottam 

 Tíz perc múlva csöngettek az ajtón. Titkon reméltem, hogy Harry az, hogy bocsánatot kérjem de az ajtóban csak az én drága barátnőmmel találkoztam.

- Na, mond! Mi nyomja a szíved?- mosolygott kipirult -gondolom a sietségtől- arccal rám

- Gyere be és elmondok mindent.

 Úgy fél óra alatt kiveséztük az egészet. Szemeim megint nem maradtak szárazak de nem érdekelt. Milla csak átölelt ezzel tudatva, hogy ő itt van velem. Viszont amikor elmondtam, hogy kiköltözök Amerikába meglepődött. 

- Megyek veled!- mondta ellenkezést nem tűrő hangon

- De hogy jössz! 

- Én döntésem ez! Én pedig azt mondtam, hogy megyek! Mikor akarsz indulni?

- Először egy házat kéne találni...- sóhajtottam megadóan

- Akkor hozd le a laptopod, és keresünk! 

- A laptopom lemerült és Oxford-ba hagytam véletlenül a töltőt...

- Akkor megyünk hozzánk!

***

- Szerintem ez jó lenne, nem?- mutatott még egy házat 

- Igen, de mennyibe kerül?- rámutatott az árra és mivel teljesen jó árban volt ezért a telefonomért nyúltam egyből

- Jó napot kívánok! Az eladó házzal kapcsolatban szeretnék érdeklődni!

- Jó napot magának is! A Los Angeles-i lakásra gondol?

- Igen. Azt szeretném megtudni, hogy ha megvennénk most, mikor költözhetnénk be leghamarabb?

- Hát, ha még ma jön az utalás akkor holnap átvehetik a házat.

- Ez nagyszerű! Akkor utaljuk a pénzt és szólunk, hogy mikor vennénk át! További szép napot!

- Rendben, magának is!

 Ez könnyen ment! Bár a ház választás nem annyira mivel ez volt a 37. ház amit néztünk, de mindegy. Gyorsan átutaltam a pénzt és áttértünk a repjegyek megvételére. Holnap reggel 7 órakkor indul a gépünk. Még megöleltük egymást Millával, majd én le is léptem. 

 Otthon előkaptam 2 nagy bőröndöt és elkezdtem a ruháim összepakolni. Persze nem tudom mindet elvinni, hisz korlátozva van. A lefontosabb ruháim elraktam, majd a sminkes cuccaim, neszesszerem és legvégül a legértékesebb tárgyaim, mint például a gitárom. Levettem az állványáról és beraktam a tokba. Az egyetlen dolog amit nehezen hagyok itthon az a zongorám. Igaz veszek újat majd de ennek a zongorának eszmei értéke van. Összekapkodtam a létező összes kottám, kottás füzetem és visszamentem a szobámba. 

 Gondolkoztam, hogy mit kéne csinálni, de amikor ránéztem az órára rá kellett jöjjek, hogy legfőképp aludnom kéne. Elmentem lezuhanyozni, amit kivételesen nem húztam sokáig, majd egy gyors fogmosás után befeküdtem az ágyamba. Az éjeliszekrényemről elővettem az Rejtélyes utazás című könyvet és olvasni kezdtem. Már nincs sok belőle összesen 135 oldal, de holnap jól jön a repülőn is szóval nem olvastam ki teljesen. 

***

 Korán keltem, hogy fel tudjak még öltözni meg elkészülni.  Ezt választottam ki:

Alexa ruhája

 Elraktam a kézipogyászomba a könyvet, amit este nem fejeztem be, és annak a folytatását is. Gyorsan összedobtam egy szendvicset és miközben kivittem a kocsi csomagtartójába bőröndöket addig megettem. Felmentem az emeletre és a telefonom és pénztárcám is elraktam a táskámba, majd felkaptam a gitárom és beültem a kocsiba. Kivettem a telefonom és megcsörgettem Millát, hogy indulok érte. 

- Szia!- mosolyogtam rá mikor beült mellém

- Hali! Hogy vagy?- kérdezte vidáman

- Jól.- épp, hogy válaszoltam megcsörrent a telefonom. Harry neve volt a képernyőn. Sóhajtottam és felvettem.- Szia, mond.

- Vetesd el a babát!- mondta köszönés nélkül

- Dehogy vetetem! Az egy dolog, hogy te le akarod tagadni őt, megértem. De nem mondhatod meg, hogy mit csináljak!- kiabáltam felháborodottan

- Kérlek, Alexa...- mondta elhaló hangon

- Harry nem fogom megölni a jövőbeli gyerekem! Lehet, hogy nem fogja ismerni az apját és úgy kell felnőnie de nem fogom elvetetni!- kiabáltam és lecsaptam a telefont. Sírva a kormányra döntöttem a fejem.

- Alexa... Nyugodj meg, nem tesz jót a babának, hogy idegeskedsz.- simogatta a hátam

- Rendben. Indulhatunk?- töröltem meg szemem és ránéztem, ő csak bólintott

 Csendben utaztunk a reptérig. Majd ott kiszálltunk és bőröndökkel a kezünkben -az én esetemben még egy gitár is volt a hátamon- mentünk becsekkolni.