3. Kis vér veszteség és beszélgetés Niall-val

 Sziasztok! :) Na hát most sikerült végre megírni... Bocsánat a késésért csak sok volt a dolgom hisz mindjárt itt a karácsony! Még karácsony előtt elviekben szeretnék egy részt felrakni de nem ígérek semmit. Na most nem mondok semmi többet inkább olvassatok. :) Komizzatok kérlek. 
I hope you like it. Xx. Ly

Harry szemszöge:

 Gondolataimat megint ,,Szandi" telefonja zavarta meg de mikor megláttam ki hívja megijedtem...

  A kijelzőn az villogott, hogy ,,anya".Na ez kell nekem még. Ha felveszem mit fog szólni? Mi van, ha azt hiszi, hogy elloptam a telóját? Végül sok hezitálás után felvettem a telefont nagy nehezen.

- Szia! Csak annyit akarok, hogy itt hagytad a laptop töltőd szóval írd le a címed és elküldöm. Szia...-ezzel  kinyomta a telefont

  Ezek szerint nem lakik az anyjával. De egyet nem értek... Mi az, hogy nem tudja a saját lánya címét?! Gondolataimat megszakítva elindultam a stúdióba. Bár igaz, hogy több mint félórás késéssel de mindegy...

Alexandra szemszöge

  Ahogy leállítottam a kocsit őrültként rontottam be a lakásomba. Bent leültem a kanapéra és a felhúzott térdemre borulva sírtam.
  Gondolom nem értitek, hogy miért is sírok. Lehet valaki azt hiszi, hogy ez a hülye liba találkozott egykori ,,szerelmével" és sírva elrohant ahelyett, hogy sikítva ölelgette volna... Hát elmondom.

Mikor megláttam Harry-t eszembe jutott, hogy apa miket mondott, esetleg miket tett... Az, hogy annón eltiltott a zenéjüktől életem egyik legboldogtalanabb időszaka kezdeti lökése volt. Amikor megláttam apa fenyegető, ijesztő arca tárult elém. Fájt, hogy az egy szem lányát aki lennék bántotta egészen 18 éven át.
 Sosem akart engem de anya sem. Anya egy másik történet volt. Ő is fenyegetett és néha megtette de ő azzal is bántott, hogy ha nem fenyegetés miatt kellett hozzám szólnia akkor nem is szólt hozzám. Ha kérdeztem tőle valamit úgy tett mint aki nem hallja. Én voltam a szerencsétlen a családban akit nem szeretnek meg nem is akarnak.

  Mivel a gondolataimból nem tudtam a szüleimet és Harry-t ezért kimentem  a konyhába majd egy pengével és egy üveg vodkával tértem vissza a nappaliba de most nem a kanapéra, hanem a földre ültem.
  Először meghúztam az üveget és körülbelül a felét ki is ittam, s az üveget magam mellé raktam. A pengéért nyúltam és két nagy vágást ejtetettem a jobb csuklómra viszont mikor a harmadikat csináltam volna csengetni majd kis idő után dörömbölni kezdtek az ajtón. Mielőtt felálltam volna egy pillantást vetettem a csuklómra és ,,boldogan" konstatáltam, hogy olyan szépen mélyre sikerült vágnom, hogy a vérzés nem akart csökkenni inkább még jobban vérzett. Gyorsan meghúztam a maradék vodkát és felálltam. Az ajtóban már nagyon türelmetlen volt a személy mivel egyre jobban verte az ajtót. Kissé szédülve (a vér veszteségtől) és dülöngélve (a pia hatására) botorkáltam az ajtóhoz.
  Erőtlenül nyitottam ki és boldogan konstatáltam, hogy Milla az akinek ma SMS-t küldtem és próbáltam felhívni.

- Szia!- visított és a nyakamba ugrott mire én az alkohol hatására majdnem hátraborultam
- Jajj, szia! Annyira hi-hiá-hiány... Jajj érted na...- adtam fel végül
- Szandi... Te részeg vagy? - nézett rám kikerekedett,  aggódó szemekkel.
- De- dehogy is!- tiltakoztam- Csak egy icuri- picurit ittam!- mutogattam a kezemmel, hogy milyen keveset ittam
- Aha persze. Mennyünk be és üljünk le és elmeséled nekem, hogy miért ittad le magad ennyire!- mondta majd belém karolva vezetni kezdett befelé- Úr Isten! Mit csináltál magaddal?!- sápadt teljesen le mikor észrevette, hogy amelyik karomba belekarolt az tiszta vér
- Semmi. Csak... csak egy kicsit megvágtam magam. Nincs semmi vész.- legyintetem
- Dehogy nincs semmi gáz! Ülj le én meg megkeresem a kötszert!- ezzel leültetett a kanapéra és elrohant

 Mikor visszaért lefertőtlenítette jobb karom majd óvatosan bekötözte. Ezután egy kis csen telepedet ránk amit úgy látszik ő nem nagyon bírt mert nemsokkal a csönd beállta után megszólalt.

- Mi történt? Miért tetted ezt? Őszintén!
- Mert...- itt elakadtam és sírni kezdtem, s akárhogy próbálkoztam nem bírtam abbahagyni.
- Jaj... Ne sírj!- kezdte simogatni a hátam mire én az ölébe döntöttem a fejem és úgy sírtam tovább utána megint némaság telepedet ránk és csak azt lehetett néha hallani, hogy szipogok.- Egyébként... Miért volt a telefonod Hary Styles-nál?- itt elakadt a lélegzetem is. Mi az, hogy nála volt? Miért lett volna...? Basszus biztos ottmaradt a földön mikor elrohantam.
- Nem tudom...- suttogtam elfojtott hangon a sírástól és kétségbe eséstől
- Jó úgy látom nehezen érint ez a téma szóval hagylak. Csinálok neked egy jó kávét, oké? - kezdett fejem alatt mocorogni.
- Jó...- mondtam még mindig elfojtott hangon
 
  Felállt és kiment a konyhába én meg a hátamon feküdve gondolkoztam. Gondolataim csak úgy cikáztak a fejemben. Mi van, hogyha megkeres, hogy vissza adja a telefonom? Bár igaz is miért tenné? De mi van, ha mégis? Bár honnan tudná a címem... És egyáltalán Milla honnan tudta, hogy nála van?
  Addig addig gondolkodtam ezeken a dolgokon mígnem elaludtam, s majd az utolsó emlékem, hogy valaki belép a szobába -gondolom Milla- és elnevetve magát betakar egy pléddel.

Harry szemszöge:

  A stúdióban miközben énekeltünk sokszor elfelejtetem énekelni vagy kiestem a ritmusból és ilyesmi. Úgy tűnt mindenkinek feltűnt, hogy valami van mivel megszavazták, hogy napoljuk ezt mivel így nincs értelme ennek.

- Haver mi a baj?- lépett mellém Niall
- Semmi. - adtam egy rövid és tömör választ
- Látjuk... Nem hiszem, hogy a semmi miatt felejteted el a számaink szövegét.- mondta mire nekem megint az a csaj jutott eszembe, hogy vajon miért írta le a számaink szövegét, ha elvileg nem is szeret minket.
- Semmi csak reggel találkoztam egy csajjal...- itt belém fojtva a mondatom elnevette magát
- Mi van nem akart ágyba bújni a nagy Hary Styles-val?- nevetett tovább
- Kac-kac kukac, de vicces itt valaki.- forgattam meg szemeim
- Na jó látom nem ez a probléma. Mesélj csak Horan bácsinak mi nyomja a szíved.
- Hát reggel amikor jöttem ki a Nando's-ból konkrétan belém jött egy csak és kiejtette a kezéből a telefont és a táskáját is amiből kiborult minden.- itt felmutattam a telefonját és a füzetet
- Elloptad?- sápadt le Niall- Minek neked ez a telefon amikor van neked is? És az a füzet?- értetlenkedet
- Dehogy loptam! Amikor meglátta, hogy ki vagyok sírni kezdet és elfutott ezt pedig a földön hagyta véletlenül. És mielőtt elfutott azt mondta, hogy utál de viszont ez a füzet nem ere utal mivel a majdnem minden számunk le van írva ebbe a füzetbe. Érted már? Ezért akarom megkeresni. Ki akarom deríteni, hogy miért mondta ezt.- magyaráztam neki
- Most már értem. Ha akarod én segítek megkeresni. De amúgy, ha nálad van a telefonja miért nem hívod fel például az anyját, hogy megtaláltad ezt a telefont és elszeretnéd juttatni hozzá és adja meg a címét?!
- Szandi anyja nem tudja hol lakik...
- Honnan tudod a nevét? És honnan tudod, hogy nem tudja?- kerekedett ki Niall szeme
- Onnan, hogy...-itt elmeséltem ezt is és még utána elmélkedtünk egy kicsit de Nial megéhezett -bár ő mikor nem?!- ezért inkább elmentünk kajálni így eltolva ennek a beszélgetésnek a folytatását.

   Még mindig magam előtt láttam Szandi szép arcát miközben rám néz gyönyörű kék szemeivel és bekönnyezik majd elfut. Valami miatt nagyon ki akarom deríteni, hogy miért ilyen ez a lány és biztos, hogy ki is fogom!