1. Hazaértem

Sziasztok! Meghoztam az első részt. :) Kicsit késő van de nagyjából ilyenkor fogom hozni mindig mivel suli van és nem érek rá. Nem is fecsegek tovább :) Jó olvasást és ne felejtsetek el feliratkozni és komizni! :)
I hope you like it! :) Xx. Ly

*3 hónappal később*

 Életem legszörnyűbb 3 hónapja volt ez. Nagyon nehéz volt kibírni, hogy ne hallgassak zenét de egy idő után elkezdtem hozzászokni a tudathoz bár még mindig fáj, főképp, hogy 1D-t nem hallgathattam. Egy idő után úgy próbáltam elfelejteni őket, hogy egy dobozba elzártam minden 1D-s cuccom és azt mondogattam magamnak, hogy 'utálom' őket. Próbáltam bebeszélni magamnak majd egy hónap után sikerült is. Ja, és hogy miért csak VOLT ez a legszörnyűbb 3 hónapom? Most, hogy betöltöttem a 18-at elköltözök Oxfordból végre. Éh, hogy hova? Egyértelműen Londonba! Imádom Londont mivel nagyi is ott lakik szóval ismerem a várost és persze gyönyörű hely.
  Mivel nagyon kis korom óta gyűjtöm a pénzem plusz anyáék is besegítettek vettem egy házat, meg kaptam egy Range Rover-t.
  Épp az utolsó dobozokat raktuk fel a furgonba ami a zongorám és a többi hangszerem szállítja (meg persze pár apró lét fontosságú cuccot). Még visszamentem szétnézni, hogy ne hagyjak semmit itt mivel nem akarok soha többet idejönni. Benéztem a szobámba és a fürdőmbe de mivel üres volt minden (persze azon kívül hogy az ágyam meg a szekrények ott voltak mivel új bútorokat vettem a lakásba) leindultam a földszintre. A nappaliba belépve a már odakészített bőröndök álltak. 4 bőröndöm volt meg egy laptop táska. Megfogtam 2 bőröndöt és kivittem. Gyorsan bedobtam a csomagtartóba és visszaszaladtam a többi cuccért. Mikor mindent elraktam egy gyors pillantást vetettem a házra majd beültem a kocsiba és elindultam... Elindultam egy új helyre ahol lesz egy teljesen új életem. A múlt mélyen mindig ott marad bennem de kívül ez nem fog látszani.


*érkezés az új házhoz*

Mikor a GPS azt mondta, hogy ,,Forduljon jobbra és megérkezett a célpontra." leparkoltam és egy sóhaj után kiszálltam a kocsimból. Rápillantottam a házamra és jó érzés fogott el. Ez az érzés a megkönnyebbülés volt és az, hogy hazaértem. Végre nem kell félnem, hogy a szüleim bántanak, akár fizikailag, akár mentálisan.
  Beléptem a kapunk majd pár percig még kémleltem a házat mikor dudálást hallottam a kapun kívülről. Megfordultam és láttam, hogy a költöztetők azok a furgonnal.
- Helló!- köszöntem Ty-nak.
- Szia! Hova pakolhatjuk ki a cuccod?- tért egyből a lényegre.
- Hát a zongorát és a többi hangszert a zene szobába kéne. Ha belépsz a házba akkor a nappaliból jobbra kieső folyosó 2. ajtója.
- Rendben, akkor neki is látunk.- majd mire ezt kimondta megfordult és a többiekkel el is kezdték a munkát.
  Úgy gondoltam, hogy amíg ezt a munkát befejezik szétnézek a kertben. Hát, igen. Gyönyörű egyszóval. Ez meg a ház mérete fogott meg nagyon amikor még csak nézelődtem az ingatlanok között. De amikor megláttam ezt a házat egyből tudtam, hogy ez kell nekem.


*fél óra múlva*

- Szandi!- kiabálta valaki a nevem- Na végre megvagy!- pillantott meg Ty.
- Jajj... Bocsi, csak gondoltam kinézek a kertbe míg ti dolgoztok.-mosolyogtam szerényen rá- Esetleg valami baj van?- váltottam aggodalmasra.
- Nem, nem. Ne félj csak bevittük a hangszereket és csak azt szerettem volna kérdezni, hogy a többi dobozt hova tegyük.
- A nappaliba jó lesz. Majd én elpakolom onnan, ha kedvem lesz.- nevettem el a végét.
-Oké. Akkor nem is zavarlak tovább. Ha végeztünk lelépünk.
- Persze szia.
  Mivel már javában sötétedett gondoltam bemegyek mivel Januárban nem épp +30°C-ok vannak. Bent begyújtottam a kandallót majd csináltam egy kakaót és leültem a nappaliba. Mosolyogva konstatáltam, hogy Ty-ék már befejezték a melót és leléptek. Mivel mostanság nem néztem tv-t így rászoktam az olvasásra. Előhúztam az egyik dobozból azt a könyvet amit legutóbb elkezdtem és olvasni kezdtem. Mivel hosszú nap volt a mai egy idő után elaludtam a kanapén. Ekkor még nem is tudtam, hogy mi vár rám az következő két napban...