19. ...akkor megyek és kiugrok az ablakon.

Sziasztok! Tudom, hogy megint nagy a kimaradás, de őszintén teljesen írói vállságban vagyok. Nagyjából teljesen összeállt a történet a fejemben de egyszerűen nem tudtam hogy megfogalmazni. Szóval ezért bocsánatot kérek. Igyekszem behozni a kimaradást a tavaszi szünet alatt. Egyébként csinálok egy szavazást, amiben kérlek, titeket szavazzátok meg, hogy hány részes legyen a blog. Előre is köszönöm, ha szavaztok és segítetek, hogy mennyi legyen. 

I hope u like it! Xx. Lil 

Miután befejeztem a zongorázást kisettenkedtem a szobából. Felmentem a sajátomba és eldőltem az ágyamon. Csak néztem a plafont és nem gondoltam semmire. Ajtónyílásra eszméltem fel a gondolataimból.

 - Nem keltettelek fel igaz?

 - Nem, nem!- elmosolyodtam, s felültem- Mi járatban szerény kis szobámban?- kérdésemre felnevetett

 - Most úgy beszéltél, mint egy középkorban élő asszony.- kijelentésére én is nevetni kezdtem- Nincs kedved csinálni valamit?

 - De.- vigyorogtam kajánul, amire ő csak egy értetlen fejjel nézett rám. Ráhasaltam az ágyra és odaintettem magam mellé. Leült mellém én pedig közel kúsztam hozzá és a füléhez nyújtóztam- Elmondjam, milyen ötletem van?- hallani lehetett, hogy nyel egy nagyot és lassan bólint- Az ágyban fetrengeni egész nap és csak úgy lenni.- vidáman nevettem fel és hátradöntöttem az ágyon majd odafészkeltem magam hozzá. Életvidáman nevettünk mindketten.

 - Olyan bolond vagy...- rázta meg a fejét

 - Oh... Hát, ha bolond vagyok, akkor megyek és kiugrok az ablakon. Meg akarom nézni úgy mennyi idő, hogy leérjek.- pattantam ki és az ablak felé vettem az irányt. Kinyitottam azt, s már emeltem a lábam, hogy felálljak a párkányra viszont mielőtt talpam hozzáért volna kéterős kar fonódott a derekamra és elhúzott onnan.

 - Ilyen még egyszer még viccből se csinálj.- morogta a fülembe, amin én jót kuncogtam

 - Te mondtad, hogy bolond vagyok.- fordultam felé és rányújtottam a nyelvem. Felnevetett és értetlen képpel megrázta a fejét.

 - De miért pont az ablakból kiugrás jutott eszedbe?

 - Volt a suliban egy nagyon bolond gyerek. Ahhoz képest, hogy idegbeteg meg ilyesmi volt kitűnő tanuló volt. Egyszer egy dolgozatnál rosszul hallotta a kérdést és egy teljesen más témakörről írt négy oldalt és egyest kapott. Ez annyira megrázta őt, hogy kinyitotta óra közepén az ablakot és hopp kiugrott.- arcom kicsit elsápadt mivel ez a szemem láttára történt és így visszagondolva...

 - Most csak ugratsz...- nevetett, de én komoly arccal megráztam a fejem.

 - Nem... Ilyennel nem viccelnék. Hat bordája, a jobb lába tört el és súlyos agyrázkódást kapott...

 Láttam, hogy arcáról lefagy a mosoly miközben elképzelte. Magához húzott én pedig mellkasába fúrtam a fejem. Mélyen beszívtam illatát, ami nyugtatóan hatott rám mindig. Miután elengedtük egymást kitaláltuk, hogyha már LA-ben vagyunk, akkor menjünk le a strandra. Millának is szóltunk, aki nagyon szívesen csatlakozott hozzánk. Egy amerikás bikinit vettem fel, s fölé egy rózsaszín 5SOS-es pólót, egy fekete short-ot kaptam fel. Lábamat egy fekete converse cipőbe bújtattam - persze egy papucsot elraktam a táskámba-, pár kiegészítőt, mint például egy pilótafazonú napszemüveg, 1-2 karkötő, táska stb. és kész is voltam. A hajamat felkötöttem és az egészalakos tükörbe nézve konstatáltam, hogy tetszik, amit látok. Sosem voltam teljesen megelégedve magammal, de most valahogy mégis sikerült. Gyorsan leszaladtam a lépcsőn ahol már Milla ott várt ránk.

 - Amúgy mizus csajszi? Ahhoz képest, hogy egy házban lakunk nagyon nem beszélünk egymással.- szomorodott el arca

 - Igaz.- sóhajtottam- Mi lenne, ha holnap tartanánk egy csajos napot?- e mondatom után rám nézett csillogó tekintettel és én már tudtam, hogy kínszenvedés lesz az a része, amit tervez.

 - De jó! Akkor egész napos vásárlás!- ugrált. Na, igen. Ő képes naphosszat vásárolni, míg én letudom azt 1-2 óra alatt. Sóhajtottam egyet és bólintottam.

 - Egy feltétellel!- mutatóujjam felé emeltem, amit ő egy várakozó pillantással jutalmazott miszerint mondjam, mit a feltétel- Eljössz velem a hangszer boltba.

 - Ajj... De akkor ott ragadunk megint minimum egy órát.

 - Pe...- mondatom nem tudtam befejezni, mert Harry vigyorgó arca tűnt fel és nagyon mondani akart valamit- Mondjad, mi böki a csőröd.- nevettem felé, mivel arcán mindenféle izgalom jele ott volt.

 - Az előbb hívott Lou és Niall, hogy eljöttem LA-be meglátogatni minket. Remélem nem gond, ha jönnek velünk strandra.

 - Miért lenne?- nevettem- Minél nagyobb a társaság annál jobb a hangulat. Ha legalább félig olyan lököttek, mint te akkor nem fogunk unatkozni az biztos.- nevettem még jobban

 - Akkor ezt most meg sem hallottam. Na, de menjünk már!

 Kimentünk a házból és bepattantunk a kocsiba. Harry vezetett, én az anyósülésen ültem, míg barátnőm hátra ült és középre csúszva előre hajolt. A rádióban az 5 Second of summer-től a She Looks So Perfect. Egyből feltekertem a hangerőt mivel imádom ezt a számot. Az egész bandát szerettem, bár nem sok mindent tudok a bandatagokról. Körülbelül annyit tudok, hogy kit hogy hívnak és még pár dolgot, de semmi  mást. A zenéjükért viszont odavagyok. Combomon kezdtem ritmusra dobolni és halkan dúdolni kezdtem a dalt.  Hazz felém nézett és elmosolyodott. Én felnevettem és tovább folytattam, amit elkezdtem.

***

 - Hazza!- ugrottak a fiúk Harry nyakába- Hiányoztál, drágám!- mindig is bírtam a Larry-s pillanatokat, de élőben még szórakoztatóbb volt- Ó, de modortalan vagyok. Louis Wiliam Tomlinson.- nyújtotta a kezét felém komoly arcal, de belőlem kitört a nevetés,- Na, még egy nevető gombóc.- mellkasa előtt összefonta a kezeit és durcizni kezdett.

 - Nézd el neki. Ha naponta hússzor nem haragszik meg egy emberre, akkor egyszer sem.- nevetett a szőke, név szerint Niall- Egyébként Niall vagyok.- na, ne mond!

 - Én meg Alexandra Holm. De hívj csak Alexának vagy Lexának.

 - Rendben akkor Lexi leszel.

 - Végül is.- kuncogtam fel- Egyébként itt fogunk állni végig a parton vagy be is megyünk?- kérdeztem úgy általában mindenkit

 Letelepedtünk egy jó kis helyre és mindenki leöltözött fürdő ruhába. Lehajoltam a táskámhoz, hogy elővegyem a naptejet ám éreztem, hogy valaki figyel. Felegyenesedtem és hátrafordultam. Na, ki volt az? Hát persze, hogy az én kedves eszement hülyém, név szerint Hazza.

 - Ne bámulj!- kijelentésemre közelebb lépett és még jobban végigmért.

 - Téged nem lehet nem megbámulni.- fülemhez hajolt és belesuttogott- Gyönyörű vagy.- egy puszit nyomott az arcomra, amit én egy szemforgatással jutalmaztam. Felnevetett és elindult a srácokhoz.

 Bekentem magam naptejjel és kifeküdtem pár percre a napra, hogy gyorsan szívja be a kókusz illatú krémet a bőröm. Barátnő huppant le mellém itt- ott fehér foltokkal, ahol nem lett jól elkenve a naptej. Persze egy fél perc alatt el is tűnt az összes folt. Előkaptam a fényképezőgépem a táskámból és bekapcsoltam. Milla a hátán fekve, egyik kezét feje fölött átemelte másikat feje mellett tartotta. Komolyan úgy feküdt, mint akit beállítottak, de nem. Muszáj voltam egy képet csinálni róla. A kép valami fantasztikusan jó lett. Épp akkor fordult a kamera fele, amikor lefényképeztem.                                                                                             

 - Töröld ki!- kiáltott rám mikor meglátta

 - Dehogy törlöm! Nagyon jó lett!

 Megpróbálta kivenni a kezemből, de én elhúztam azt. Már lassan rám ugrott mikor én felpattantam és Harry háta mögé bújtam. Viszont olyan lendülettel mentem, hogy ha Hazz nem fog meg mindketten a homokba végezzük. Milla utánam eredt, de én a göndörkét pajzsként használva fogattam, hogy el ne kapjon.

 - Lányok!- kiáltotta el magát nyugodt hangon. Előléptem a háta mögül és ránéztem. Barátnőm is így tett- Mi a francot csináltok?!- na igen. Millával egyszerre kezdtünk hadarni

 - Úr Isten! Harry, ha mondod, hogy ezek tőlünk is rosszabbak akkor nem jövünk. Tőlük már nekem is fáj a fejem!- szólalt meg Lou

 - Szerintem te maradj csendben Durci Király!- szóltam rá erélyes hangon egy másodpercig felé fordulva, majd visszafordultam Milla felé és tovább vitáztunk.

 Egy kezet éreztem a számon. Próbáltam tovább mondani monológom, de nem ment. 

 - Na, akkor most EGYESÉVEL- hangsúlyozta- elmondjátok mi történt, oké?- aprót bólintottam és éreztem, hogy a kéz lassan eltávolodik a számtól.

 Gyorsan ledaráltam az én verzióm miszerint csak egy nyamvadt képet csináltam róla, de ő elkezdett hisztizni és ezért veszekedtünk. Megnyitottam a képet és megmutattam a fiúknak. Mind a háromnak a szája 'o' alakot formált. Hitetlenkedve néztek Millára miszerint kicseszett jó kép lett.  Barátnőm nem tiltakozott többet inkább visszament a cuccunkhoz, s ha jól láttam egy sört vett ki a hűtőtáskából. Odasétáltam hozzá melléültem. 

 - Miért nem tetszett a kép? Mi nem tetszik rajta?- törtem meg a fel perces csendet.

 - Semmi sem tetszik rajta. Nem tudom. Sosem voltam az a ,,úr Isten milyen csúnya vagyok" típus, de most... Nem is tudom. Régebben teljesen megvoltam, elégedve magammal, hisz' egy nap alatt akár három ismeretlent is feltudtam, szedni, viszont most rám sem néznek. 

 - Te hülye vagy! Nem, nem is! Inkább vak. Láttad Niall-t amikor rád néz? Szinte csorgott a nyála a kép láttán.

 - Ja, igen mert amúgy én annyira bukok az ilyen nyálas képű énekesekre. Inkább egyedül halok meg. Niall túl jófiú hozzám.- nevetett-Na menjünk a vízbe! 

 - Oké!- felálltunk, én pedig hátrafordultam- Srácok jöttök a vízbe vagy kint fogtok állni és várni a csodákra?- kiabáltam nekik

 Összenéztek majd futva indultak felénk. Harry az ölébe kapott, míg barátnőmet Niall. Berohantak velünk a vízbe, majd amikor olyan részre értünk ahol már derékig ért a víz megálltak.

 - Tegyél le!- kiáltottam rá

 - Egy pusziért talán.- szemeim megforgattam 

 - Rendben.- gyorsan akartam odanyomni a puszit, s észre sem vettem, hogy elfordítja a fejét így a szájára sikerült nyomnom. Számat villámsebességgel húztam el és fejen vágtam - Hé! Ezt most miért kaptam?- nézett rám cuki szemekkel.

 - Na, vajon miért?! Harry meg mondtam, amit megmondtam... Sajnálom.- próbáltam kimászni karjaiból, de nem jött össze.

 - Nem kell sajnálnod. Inkább én kérek bocsánatot ezért a kis incidensért.- keserédesen elmosolyodott és lerakott a vízbe.

 - Figyelj, felejtsük el és baromkodjunk mint szoktunk oké?- öklöztem bele a vállába apró nevetéssel.